Kagome születésnapja

Egy fényes napsütéses reggelen Inuyasha elment virágot szedni Kagomenak. Igaz bár az őskori Japánban sokkal szebb virágok vannak, mint itt azért még is meglepem Kagome-t egy kis virággal gondolta. El is indult h mire Kagome fel kel rögtön oda tudja neki adni. Jó is lett volna h, ha csak úgy oda adják neki a virágot, ám de próbálta nyilvános kertekből, de sajnos nem sikerült. Mire eljutott egy házhoz, ahol az eddigieknél még szebb és nagyobb virágokat látott. Minden színben pompáztak, azon gondolkodott merjen e kérni, vagy inkább csak ellopja. De döntött megpróbálja, hátha segítő kész emberek laknak abban a házban. Igen ám, de balszerencséjére pont egy idős öregember nyitott neki ajtót, aki nem jó kedvében fogadta szegény Inuyashát.

-Jó napot kívánok – mondta a félig szellem lény.

-Jó napot. Mit akar? -kérdezte az idős úr.

-Szeretném kérdezni, h adna e nekem virágot a csodálatos kertjéből? – kezdte - Tudja a barátnő… egyik ismerősömnek lenne, és nagyon fontos lenne. – mondta kicsit megszeppenve.

-Neked? Mit képzeltek ti fiatal huligánok, h már az öregembert is ki akarjátok fosztani a vagyonából? – válaszolt felháborodottan.

-Én.. nem úgy gondoltam uram, elnézést h ha megsértettem.

-Semmi baj fiam – s az öreg hirtelen megváltozott – Gyere be és válogass kedvedre a szép kis barátnődnek, biztosan nagyon szép lehet h, ha ennyit fáradozol érte – mondta mosolyogva.

Inuyasha meglepődött, nem tudta mire vélni ezt a hirtelen változást, de elfogadta az öregember segítségét és bement Kagomenak virágot választani.

Volt ott minden: nárcisz, tulipán, rózsa, szegfű és sok egyéb színes gyönyörű virág. Inuyasha minden virágból szedett egyet-egyet. Szép színes csokorral akart kedveskedni Kagomenak születésnapja alkalmából. Igaz bár lyukas volt a feje, és nem emlékezett egy-két dologra, ezt megjegyezte, nem akarta h Kagome haragudjon rá, vagy éppen rosszul essen neki h nem, köszönti fel születés napja alkalmából. Így hát a csokor összeszedése után megköszönte az öregembernek és elindult hazafelé h meglepje Kagomet. Sietett h minél hamarabb ott legyen, s sikerült is még Kagome felébredése előtt hazaérni, bár nem nagyon ismerte ki magát Kagome világában ezt az utat mégis megjegyezte. Lemászott Kagome szobájáig és kinyitotta az ablakát, a lány még aludt, s mikor Inuyasha belépett hirtelen felriadt álmából. Erre Inuyasha elő kapta a virágot a háta mögül.

-Boldog születésnapot Kagome – mosolygott a fiú.

-Oh, Inuyasha! Köszönöm szépen!- hebegte – Nem hittem h emlékezni fogsz a születésnapomra! –mondta kicsit meghatódva.

-Nincs mit, csak neked hoztam – mosolygott. Egy öregembertől hoztam, remélem, tetszenek!

-Igen nagyon tetszik! Nagyon köszönöm még egyszer! – és elpirult. Gyorsan keresek nekik vázát, nehogy kiszáradjanak! – mondta és avval le is sietett az emeletről.

Lent mindenki ajándékokkal fogadta a lányt, s nem sokkal később még Inuyasha is lement megnézni mit kapott Kagome. De a lánynak egyik ajándék sem tetszett igazán, annak örült a legjobban h Inuyasha nem felejtette el a születésnapját, és h nem érdekelte mit hozott de tudta h tiszta szívből hozta és nagyon örült a virágoknak. Később felöltözött és Inuyashával együtt elindult az Ókori Japánba, újabb kihívásokkal és kalandokkal kellett szembenézniük. Ám még mielőtt beleugrottak volna a kútba Kagome oda hajolt Inuyashához.

-Köszönöm szépen! – és egy csókot nyomott az arcára.

Inuyasha kicsit elpirult, de nem jött zavarba.

- Nincs mit Kagome, szívesen tettem. –mondta a fiú.

S ezek után beleugrottak a kútba, s a másik oldalon már Shippou és Sango várt rájuk némi meglepetéssel Kagome születésnapja alkalmából. A lány nagyon örült a szép ajándékoknak, és annak h újra láthatja barátait. S lassan csatlakozott hozzájuk Miroku aki elmondta azért késett, mert nem talált megfelelő ajándékot Kagome számára, bár ez nem volt már érdekes, ő is átadta meglepetését és elindultak útjukra a távoli sötét rengetegekbe. Éppen erre az időszakra hagyták ezt a helyet, mert Inuyasha túl esett a minden havi emberré változásán, mivel ez volt a legveszélyesebb hely így hát felkészülve kellett belevágniuk. Mindenkinél volt valami fegyver: Mirokunál a keze már önmaga egy fegyver volt, de ezen kívül most vitt magával egy felszentelt botot is pluszba ne h valami baj történjen. Inuyashánál ott volt a szent kard, aminek már teljes kezelését kitanulta. Kagomenál a szent nyílvesszők sorakoztak. S Shipponál semmi más nem volt, mint édes apja lenyúzott bőre, amire úgy vigyázott, mint a szemefényére. Nos hát így kezdték meg útjukat a sötét rengeteg felé, ahol állítólag sok égkő darab bujdosott a szörnyek testében. Útjuk nem maradt zökkenőmentesen már rögtön az elején némi probléma mutatkozott, Shippou megunta a gyaloglást, és rögtön Kagome hátán kötött ki, de észre vette őket valami, egy egyszemű óriás. Akivel Inuyasha egy kardcsapással végzett. Haladtak tovább, amikor Inuyasha felfigyelt egy igazán különös eseményre, olyan virágokat látott, amelyeket még csak Kagome világába. Kagomenak fel sem tűnt az esemény, csak Inuyashanak, ö nem hagyta magát becsapni. Feléjük sétált egy ember, egy öregember, aki nagyon mogorvának látszott, de közelebbről megnézve csak szomorú volt. Inuyaha először nem hitt a szemének, ez az ember mindenegyes mozdulata, minden egyes apróránca megegyezett azééval, akit Kagome világában látott. Először megijedt de mikor látta h az öregember nyugodt szándékkal jött megnyugodott, de azért h elkerülje a bajokat oda állt Kagome elé, és megszólította az öregapót.

-Jó estét! – mondta.

-Mit kerestek ti erre? – kérdezte az apó.

-Mi csak át szeretnénk menni a sötét rengetegen.

-         Hm jó felé haladtok, de én tudok egy rövidebb utat, igaz azért cserébe valakit itt kell hagynotok. – mondta kacagva.

-         Mi, az hogy valakit itt kéne hagynunk? – kérdezték együtt

-         Egy lányt, aki segít nekem kertet ápolni, s azt kell itt hagynotok, akit én kiválasztok – mondta mosolyogva.

-         És ki lenne az? – kérdezte Miroku és Sangora nézett, félt h őt kell itt hagyniuk

-         Az a nyílvesszős. –válaszolta.

-         Rendben, mondta Kagome – s már ment is az öregember mellé, tudta h csak ugy mehetnek át a rengetegen.

Inuyasha tanakodott magában most mit csináljon,

de hirtelen semmi nem jutott az eszébe……………

Folyt. Köv.…